Az energetikai audit készítésének menete

Az épületek, intézmények valamint a hozzájuk kapcsolódó épületgépészeti rendszerek energiafelhasználásának, primerenergia-igényének megállapításához energetikai auditot kell készíteni. 



Az energetikai audit a következőket foglalja magában: 


  •    a követelmények meghatározása;
  •  az energiafogyasztó rendszerek azonosítása;
  • a tényleges energiafogyasztás meghatározása;
  • a tényleges energiafogyasztás összehasonlítása a tervezett értékekkel;
  • energia-megtakarítást elősegítő javaslatok készítése.

Mi az energetikai audit célja? 

Az energetikai auditnak nem feladata a pontos költség- és megtérülésszámítás, mivel azokhoz árajánlat bekérése szükséges, amelyek már a megvalósíthatósági tanulmány témakörébe tartoznak. Ugyanakkor elvárás minden energetikai audittal szemben, hogy közelítő pontossággal tartalmazzon olyan számításokat, amelyek segítségével a tulajdonos vagy más döntéshozó el tudja dönteni, hogy mely beruházásokat indítja el, illetve mely beruházásokra készíttet megvalósíthatósági tanulmányt, tanulmányokat. 
Az energetikai audit célja tehát az épület energiafelhasználásának felmérése, energia-megtakarítási javaslatok készítése. Amint azonban a 2002/91 EK épületenergetikai irányelv is kimondja, az energia-megtakarítási intézkedések során figyelembe kell venni a belső környezeti követelményeket. 


Az audit lépései 

1. Az audit részeként vizsgálandó épületek azonosítása. A belső környezeti követelmények meghatározása (rendelkezésre álló adatok, vagy a helyiségek rendeltetése alapján). 
2. A rendelkezésre álló tervdokumentáció összegyűjtése (építészeti és gépészeti kiviteli tervek, a villamos hálózat kialakításának kiviteli tervei, műszaki leírások stb.). 
3. Az energiaellátó rendszerek, fogyasztási helyek azonosítása. A helyszínrajz pontosítása. 
4. A közüzemi, illetve üzemeltetési és karbantartási szerződések, energiafogyasztási adatok (elszámoló számlák) összegyűjtése a megelőző 3 évre vonatkozóan. 
5. Előzetes helyszíni felmérés; az üzemeltetőkkel, műszaki munkatársakkal való egyeztetés, az üzemeltetési tapasztalatok rögzítése. 
6. A tényleges fogyasztási adatok meghatározása a rendelkezésre álló számlák alapján. A fogyasztási adatok elemzése, az átlagos energiafogyasztási jellemzők meghatározása a fűtési hőfokhíd figyelembevételével, a lekötött mennyiségek értékelése. Az energiaköltségek elemzése, a tényleges fogyasztástól függő, illetve attól független költséghányad meghatározása. 
7. Az épületszerkezet és a kapcsolódó épületgépészeti és világítástechnikai rendszerek helyszíni felmérése; helyszíni mérések (a helyiség légállapot paraméterei, HMV cirkulációs idő stb.). 
8. A helyszíni felmérés eredményeinek kiértékelése, összegzése. 
9. Az épületszerkezet hőtechnikai méretezése az épület (helyiségek) tényleges rendeltetése, az érvényben lévő belső környezeti követelmények és az épületszerkezet aktuális állapota alapján. 
10. Az épületgépészeti rendszerek tényleges primerenergia- igényének meghatározása. 
11. A tényleges és a méretezési értékek összehasonlítása, az esetleges eltérések okainak feltárása. 
12. Az energia-megtakarítási javaslatok elkészítése. A javasolt intézkedések energetikai hatásának vizsgálata a fajlagos hőveszteség értékének, illetve az épületgépészeti és világítástechnikai rendszerek primerenergia-igényének várható változása alapján. 

13. A megtérülési idők vizsgálata fajlagos beruházási költségek alapján.